Iskola a világháborúk előtt, alatt és után
Miután a monarchia elvesztette az első világháborút, az azt lezáró békeszerződések a többi között a katonai képzést is korlátozták. Ezért az egykori kadétiskola rejtett módon, reáliskolaként működött tovább, 1922-ben Magyar királyi Bocskai István Reáliskolai Nevelőintézetté nevezték át. Ebben az időszakban volt az intézmény diákja Ottlik Géza író, akinek Buda regénye az Akadémiánál is játszódik. A reáliskolát 1931-ben feloszlatták, ezután a területen a műszaki akadémiát helyezték el, amely 1939-ig, mint a Ludovika Akadémia II. tanulmányi főcsoportja, utána pedig Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémia néven működött. 1941-ben ismét hadapródiskolát hoztak itt létre, az ötévfolyamos oktatás során a reáliskolai mellett különböző fegyvernemi képzést is kaptak a diákok.
1944. augusztus 20-án a szövetséges repülőtámadások veszélye miatt nem Budapest belső részén, hanem itt tartották a három katonai akadémia tisztavatását. Az eseményen Horthy Miklós kormányzó is részt vett. A közelgő front miatt az iskolát vidékre telepítették, így átmenetileg megszűnt a funkciója. A Budát védő német és velük szövetséges magyar csapatok az Ördög-árkon keresztül próbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűből 1945 februárjában. Közülük sokan a környéken haltak meg vagy fogták el őket.
1948-tól a Honvéd Petőfi Nevelőtiszti Akadémia működött itt, amely 1951-ben a Sztálin Katonai Politikai Akadémia nevet vette fel. 1956-ban elsősorban a kerület belső részein folytak harcok. Ugyanakkor az akadémia tisztjei és diákjai már október 23-án levélben álltak ki az egyetemi ifjúság követelései mellett, közülük többen a rádiónál kitört lövöldözésben életüket vesztették. A forradalom idején tiszti járőrök járták a környéket, több felkelőcsoportot pedig felfegyvereztek. Szerepet vállaltak a nemzetőrök képzésében is. Az akadémián emellett egyes visszaemlékezések szerint forradalmár sebesületek láttak el, a szovjet csapatok november 4-i bevonulása után viszont egy magyar forradalmár fiút ide csaltak be és végezték ki.
1957-tól 1958-ig a II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola került ide Mátyásföldről. A terület a következő évtizedekben különböző katonai létesítményeknek adott otthont, ekkoriban épült a Pasaréti úti végében található honvédségi tiszti lakótelep is, amelyet a rendszerváltás után magánosítottak.
Bár a terület elhagyott épületei mesélni nem tudnak, a feljegyzések szerint sokrétű katonai munka folyt a falakon belül és kívül, a rendszerváltás előtt és után. Hírközlési tevékenységet végeztek és kiképzéseket tartottak, valamint hadkiegészítő parancsnokság működött a területen. Itt volt a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai Igazgatóságának központja és a Katonai Légügyi Hivatal is. A szolgálatukat töltő katonák családja miatt honvédségi bölcsődét és óvodát is építettek a Pasaréti úthoz közeli részre, ezek helyén most egy kisebb lakópark található.
A területet 2009-ben egy pályázat keretében az állam eladta. Az első beruházó nagy tervekkel készült, de végül ezekből nem sok valósult meg. Egyedül a Riadó utcai oldalon a főépületet újították fel és alakították át irodaházzá. A beruházó ellen felszámolási eljárás indult és mivel nem teljesítette vállalt kötelezettségeit a környező közterületek fejlesztésére, az önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el, amelyet csak 2024-ben oldott fel.
