Az Akadémia Park területe Budapest egyik legértékesebb, még összefüggő városi zöldterülete, amely egyszerre hordoz történeti, környezeti és kulturális jelentőséget. Ritka adottság, hogy ilyen környezetben egyszerre jelen van városszerkezeti kapcsolódás, zöldfelület, műemléki érték, valamint fejlesztési potenciál. Pontosan ezért különösen izgalmas az a több hónapon át zajló egyetemi projekt, amelynek eredményeit hallgatói kiállítás, majd egy frissen megjelent könyv is bemutatja.
A munkát szakmai mentorként és konzulensként Prof. Dr. Kiss Gyula DLA tanszékvezető egyetemi tanár, építész, a mesterszakos hallgatók évfolyamfelelőse kísérte, aki korábban az Akadémia Park országos tervpályázatának szakértőjeként is részt vett a fejlesztési lehetőségek elemzésében. A pályázat tapasztalatai és a terület sajátosságai alapján fontosnak látta, hogy az építészképzés részeként a hallgatók ne csupán épülettervezési feladatként tekintsenek a helyre, hanem komplex városökológiai és városépítészeti kérdésként – környezeti, közlekedési, társadalmi és funkcionális szempontok összefüggéseiben.
Oktatás és valódi fejlesztési szemlélet találkozása
Az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának 43 hallgatója vett részt a projektben. A félév első szakaszában a diákok öt fős csoportokban készítettek beépítési koncepciókat az Akadémia Park teljes területére, majd önálló épületterveken dolgoztak, ahol már saját funkcionális vízióikat, technológiai elképzeléseiket és fenntartható megoldásaikat dolgozták ki.
A munkát megalapozta egy szakmai terepbejárás, ahol a hallgatók feltérképezték a terület szerkezeti adottságait, környezeti tulajdonságait, tájolását, zöldfelületi kapcsolatait és a forgalmi helyzetből adódó problémákat. Kiemelt szempont volt, hogy a Hűvösvölgyi út túlterheltségére, a légcsapda jellegű topográfiára és a levegőminőségi kihívásokra a fiatalok urbanisztikai szinten is megoldást találjanak.
A természet mint tervezőtárs
A főépítész által megfogalmazott elv, miszerint a felszínen nem közlekedhetnek autók, nem pusztán technikai megoldásként, hanem tervezési alapvetésként jelent meg a hallgatók munkájában. A föld alá irányított közlekedés lehetővé tette, hogy a felszíni tér gyalogos-, kerékpáros- és közösségi környezetté alakuljon, ahol a zöld infrastruktúra nem háttérelem, hanem a térhasználat kiindulópontja.
A hallgatók számoltak azzal, hogy a terület jövője csak akkor lehet fenntartható, ha a természet folyamatait tudatosan integrálják a tervezésbe. Így a vízfelületek a terveikben nem díszítőelemként jelentek meg, hanem aktív szereplőként: csapadékvíz-megkötőként, párologtató hűtőfelületként, klímaszabályzó rendszerként és biodiverzitást támogató élőhelyként. Több hallgatói tervben megjelentek önszabályozó környezeti rendszerek, amelyek a mikroklíma javítását, az árnyékhatást, a párolgást, a levegőminőség-javítást és a zajterhelés csökkentését is szolgálják.
Térteremtésből közösségteremtés
A hallgatók nem csupán épületeket terveztek, a cél az volt, hogy új funkcionális modelleket képzeljenek el, és a park jövőjét közösségi, társadalmi szempontból is újragondolják. A tervekben ezért egyszerre jelentek meg építészeti elképzelések, használati módok és közösségi működési modellek. Az Akadémia Parkban rugalmasan használható co-living lakóegységeket képzeltek el, kutatóműhelyeket nemzetközi együttműködésekhez, mentorházakat mesterszakos hallgatók kutatócsoportjainak, valamint olyan ökopiacot, amely közösségi térként és városi fórumként működik.
A féléves munka minden lépését dokumentálták: a hallgatók A3-as terveket, látványanyagokat, és több esetben 3D nyomtatott telepítési koncepciókat készítettek. A terveket először az Officium Irodaházban, majd a Magyar Építőművészek Szövetségének székházában állították ki, és ezekből az anyagokból állt össze a most megjelent könyv is. A kötet nem csupán illusztrációkat közöl, hanem rögzíti az egyetemi félév teljes tervezési folyamatát, a gondolkodási irányokat, és azt is, hogyan jutottak el a hallgatók az első koncepcionális ötletektől a részletes építészeti, funkcionális és környezeti javaslatokig.
Mivel a munkák nem piaci logika mentén készültek, hanem szabad gondolkodással, a könyv olyan elképzeléseket is bemutat, amelyek a hagyományos fejlesztési gyakorlatban ritkán jelennek meg, mégis inspiráló, jövőbe mutató megoldások lehetnek. A hallgatók munkái széles spektrumon mutatják be, hogyan gondolkodik ma a következő tervező generáció az Akadémia Parkról, mint városi zöldterületről, fejlesztési lehetőségről és kulturális helyszínről.
